fbpx
  2. Kezdőlap
  3. Hírek, információk
  4. 2020. évi híreink
  5. COVID-19 - A képződő antitest a vírus helyett a beteg ellen fordulhat

COVID-19 - A képződő antitest a vírus helyett a beteg ellen fordulhat

Találatok: 2219

A SARS-CoV-2-fertőzés miatt képződött ellenanyagok a COVID-19 betegségből gyógyultak némelyikében magát a gazdaszervezetet támadják, és nem a vírust - erre a következtetésre jutottak tudósok, amikor egy friss kutatás során a szisztémás lupus-ban és a reumatoid artritiszben szenvedők autoantitestjeihez hasonló antitesteket fedeztek fel.

Azt remélik, hogy az ilyen COVID-betegeknél jó hatás várható az autoimmun kórképek kezelésénél alkalmazott készítményektől.

Aggasztó jelek utaltak arra az említett vizsgálatban, hogy a szervezet immunrendszere önmaga ellen fordulhat, mint autoimmun betegségekben, például a lupus (szisztémás lupus erythematosus, SLE) vagy a reumatoid artritisz (RA) során az immunrendszer tévedésből az egészséges testet támadja. Ilyenkor egy adott ponton, mintha a szervezet védelmi rendszere megfordult volna, irányt vált, és a vírus helyett önmaga ellen fordul. A betegek immunrendszere autoantitesteket (autoellenanyag) termel, amelyek a humán sejteket veszik célba, az immunrendszer nem tud különbséget tenni a saját és idegen között. Ez a COVID-19-beteg állapotát is súlyosabbá teheti. Ez a félrevezetett, átirányított immunválasz adhat magyarázatot arra is, hogy az igen lassan, „késlekedve” felépülőknek miért van a kezdeti megbetegedésük múlása után még hónapokkal is hosszasan megmaradó tünetük.

Az alkalmazandó kezelések szempontjából nagy az említett megfigyelések jelentősége: a jelenleg ismert és hozzáférhető tesztek segítségével már ma is föl lehet fedezni az autoantitesteket. Megjelenésük esetén az orvosok azonosítani tudják azokat a pácienseket, akiknél az amúgy a lupus, az RA esetén alkalmazott szerek előnyösek lehetnek. Bár egyik említett autoimmun betegség sem gyógyítható, de bizonyos készítmények csökkenthetik a fellángolások, a tünetvisszatérések gyakoriságát és súlyosságát.

„Lehetséges, hogy az ilyen COVID-eseteknél alkalmazva ezek közül az agresszív gyógyszerek közül némelyik határozottabban célba talál, s ezáltal jobb lesz a gyógyulási esély”

– reménykedik a tanulmány vezető szerzője, dr. Matthew Woodruff immunológus (Emory University, Atlanta). Eredményük pedig nem váratlan, mert a tudományos világban ismert, hogy más vírus kiváltotta betegségek is beindítják az autoantitestek képződését.

Hónapok óta világosan látni, amint a koronavírus egyes betegeknél azt idézi elő, hogy az immunrendszer ámokfutásba kezd, és végül nagyobb pusztítást végez a szervezetben, mint maga a vírus. (A dexametazon nevű szteroid azért bizonyul hatékonynak súlyos állapotú COVID-betegeknél, mert ezt az ámokfutást, ezt a túlzó immunválaszt, az úgynevezett citokinvihart képes elnyomni.) Egy új amerikai tanulmányba 52 pácienst vontak be, akik közül mindenki olyan vagy súlyos, vagy kritikus állapotú COVID-19-beteg volt, akinek korábban semmiféle autoimmun eredetű betegsége nem volt. Közülük minden második betegnél találtak saját szervezetük sejtjei ellen termelődő autoantitesteket a vírusfertőzés kapcsán. A kutatók által azonosított némely autoantitest véráramlási problémákkal hozható összefüggésbe, így lehetséges, hogy a COVID-19-betegeknél látott véralvadási zavarok egy részét az efféle immunreakciók idézik elő. Ha az autoantitestek sokáig jelen maradnak, akkor megvan a magyarázat, hogy ezek felelhetnek a hosszú ideig fennálló tünetekért.